Nevelési es oktatási program
1.Iskolai nevelési program címe
A „Lépésről lépésre, így telik a Nefelejcs éve“ iskolai nevelési program integrált projekt, amely meghatározza az edukációs célokat,az óvodai művelődés tartalmát, funkcióját.
Tartalmazza a tantervet, tanítási stratégiákat , módszereket, szervezési formákat és a kivitelezés feltételeit.
Az iskolai nevelő program alapján az iskola lehetőséget kap a saját arculat kialakítására. Az óvoda kurikuluma összhangban van az ISCED 0 állami művelődési program céljaival, teljes mértékben tükrözi a humanista elveket, amelyek a következők:
- a gyermeknek joga van a nevelésre és művelődésre
- joga van egyéniségének fejlesztésére
- jog a komplex személyiségfejlesztésre
- az önfejlesztésre való jog
Az egészséges önbecsülés és magabiztosság a kulcs az egész életen át tartó személyiségi fejlődéshez, és meghatározza a tanulás hatékonyságát a legtágabb értelemben.
2. Az iskoláskor előtti nevelés célja
Az iskoláskor előtti nevelés célja elérni az optimális perceptuális-motoros , kognitív és szocio-emocionális szintet ,mint felkészítést az iskolai művelődésre és a társadalomban való életre.
Az általános cél úgy fejleszteni a gyermek személyiségét, hogy képes legyen egyénileg és szakmailag érvényesülni és élni egy konkrét szociális és kulturális közegben. Az óvodában ezeket a célokat a pedagógiai folyamatban az edukációs tevékenységekkel, megfelelő stratégiákkal érjük el- a művelődés, a tanítás, a nevelés megfelelő folyamataiban, az óvoda és a család specifikumában,a felnőttek kölcsönhatásában a gyermekre, figyelembe véve milyen képességű egyéniség az, akire az oktatás irányul.
A gyermek egyéni tulajdonságai, érzelmi inteligenciája,a proszociális és enviromentális viselkedés és érzés, a szociális kommunikáció képessége, az emberi kapcsolatok kialakítása az óvodában a megfelelő környezet kialakításával jön létre, a gyermek aktív beilleszkedésével a csoportba. Az iskola előtti időszak végén a kulturálsi, olvasási, matematikai és természeti műveltség alapjainak elsajátításával éri el a gyermek az alapvető kulcs kompetenciákat, melyek az érzelmi inteligencia és a további művelődés alapkövei, amelyek a következőek :
- pszichomotoros kompetenciák
- személyiségi (intraperszonális) kompetenciák
- szociális (interperszonális) kompetenciák
- kommunikációs kompetenciák
- kognitív kompetenciák
- tanulási kompetenciák
Az óvoda általános céljai megfelelnek az óvoda küldetésének és hagyományainak, az institucionális nevelés céljainak:
- megkönnyíteni a gyermek részére a megváltozott környezetbe való beilleszkedést
- kielégíteni a gyermek más gyermekekkel való találkozásának igényét
- támogatni a gyermek ismeretszerzési igényét a játék által
- megtanulni együttműködni a csoporton belül és viselni bizonyos felelősséget
- szilárdítani a szülők iránti tiszteletet
- pozitív hozzáállás kialakítása a kulturális értékekhez, a falu szokásai iránt, a régióhoz, az államhoz, az államnyelvhez, megerősíteni az anyanyelvhez és kultúrához való viszonyát, a saját identitás tudatosítása
- a saját felelősség erősítése a helyes táplálkozás iránt,a környezet védelme
- céltudatosan, szisztematikusan, alkotó légkörben fejleszteni a gyermek személyiségét pszichomotoros, megismerési, szociális, emocionális, és morális téren,
- figyelembe venni a gyermek szociokulturális és szocioekonómiai hátterét
- felkészülni az életen át tartó művelődésre
Egészséges óvoda projekt, Environmentális nevelés, Sporttal az egészségért, és mindenekelőtt a Regionális nevelés projekt
Az edukáció tartalma az edukáció céljaitól függ, miközben a tartalom és a célok az egyéni és társadalmi koncepciót követi. A tartalom a gyerekek tevékenységére és tetteire irányul,amely az élmények és tapasztalatok által fejlődik. Tiszteletben tartja a gyermek individuális tanulási ritmusát, melynek az óvodában értelmesnek, konstruktívnak és kooperatívnak kell lennie.
Az óvodai nevelés küldetése megtalálni minden egyes gyermek egyéni fejlődési útját, lehetővé tenni minden gyermeknek fejleszteni saját egyéniségét, megteremteni minden gyermek részére a körülményeket saját előre lépése és boldogsága érdekében,
A játék általi tanulás az óvodai nevelés fő célja.
3. műveltségi fokozat
Az iskola előtti műveltséget a gyermek az utolsó évi művelődési program abszolválásával éri el, és megszerzi az iskolai érettséget.
4.Az óvoda irányelvei
Az óvoda gazdagítja a gyerekek nevelését és művelését a regionális nevelés elemei által, aminek az óvodában már gazdag hagyománya van. Megvalósítja az Enviromentális nevelés projekt és a Škola podporujúca zdravie.céljait
Lehetőséget kínál a gyermekek tehetségének fejlesztésére az egyes szakkörökáltal: tánckör, színjátszók köre, képzőművészeti kör,a nyelvi készségek és nyelvi kompetenciák fejlesztése az angol nyelv körben, az információs kompetenciák fejlesztése a számítógépes kör által. Az óvoda a továbbiakban is fejleszteni kívánja az információs kompetenciákat. A családi nevelés kereteiben lehetőséget nyújt a főzési körben való munkára. Az óvoda lehetőséget kínál a pedagógiai prax megszerzésére a pedagógiai iskolák tanulóinak és az ún. abszolvens prax megvalósítására.
.
5.Az óvodalátogatás tartamaés a nevelő oktató munka formái
Az iskola előtti művelődés megvalósításának formái az óvodában
a) egésznapos néhány éves művelődés( 4 csoport)
6.A pedagógiai munka és az oktató – nevelő tevékenység tervezése
Az edukációs aktivitás – az óvónő által teremtett , céltudatos, konkrét tevékenység a napirend része, az oktató – nevelő munka egyik formája.
A spontán játékban, az óvónő által tervezett, közvetlenül vagy nem közvetlenül irányított aktivitás, játék és játékos tevékenységekben valósul meg és a kinttartózkodás alatt is. Az edukációs aktivitás azonban soha nem történhet a spontán játék kárára és nem terhelheti meg a gyerekeket.
Az óvónő tervezése és flexibilitása szerint az edukációs aktivitás megvalósulhat :
- csoportosan, melynek létszámát az óvónő határozza meg
- frontálisan, minden gyermekkel
- individuálisan
Az edukációs aktivitásban az óvónő több tevékenységgel foglalkozik, miközben
- divergens feledatokat kínál, melyeknek több megoldása lehetséges
- a céltudatosság, aktivitás,szemléletesség és mértékletesség elveit használja
- A gyerekek részére minél nagyobb teret biztosít a szabad kifejezésre
- példát mutat viselkedésével a gyerekeknek
- használja a spontán szituációs és a céltudatos intencionális tanulást
- használja a szituációs döntéshozatalt
Az óvónő a nevelő – oktató munka tervezésénél a gyermek megfigyeléséből indul ki (diagnosztika) .
A pedagógiai hozzáállás a pozitív nevelésen, a gyermek iránti szereteten és bizalmon alapul és a követelményeket enyhén a gyerekek akkori szintje fölé helyezi. Az edukációs aktivitás céljainak meghatározásánál abból indul ki, hogy:
1. Ismeretek – mit tud a gyermek, milyen tapasztalata van, mit kell tudnia, ismernie
2. Készségek -kompetenciák – mit kell tudnia, mire kell a gyermeknek képesnek lennie elvégezni, hogyan fogja használni a későbbiekben
3. Értékek - mi a gyermek meggyőződése, kifejezik a gyermek viszonyát a társadalom, a kultúra, a természet és saját maga iránt, az erkölcsi tudat alapjai és a gyermek érték irányadói
4. Állásfoglalások - milyen állásfoglalás alakult ki a gyermeknél, milyeneket alkalmaz a tevékenységében
Az edukációs aktivitás céljának minden megfogalmazása tartalmaz
Stratégiai (didaktikus) cél - kifejezi az egyes taxonómiai (Bloom) fokozatok céljainak elérését, leírják , hogy mit kell tenni az egyes fokozatokra való tekintettel (proaktív szavak)
1. Fejlettségi szint –a célok taxonómiája, az egyes szintek, a minek a kérdésre felelnek
2. Tartalom -a tananyag konkrét kiválasztása, a hol, miben, mivel kérdésekre felel
Az óvodai oktató – nevelő munka (figyelembe veszi az iskolás kor előtti tanulás specifikumait)különféle pedagógiai szituációkat foglal magába:
- A gyerekek spontán játékos tevékenységét,
- A pedagógus által tervezett, közvetlenül irányított aktivitás, játékok és játékos tevékenységek,
- A pedagógus által terezett,közvetve irányított tevékenység, játékok és játékos tevékenységek.
A munka formáját, módját, kivitelezését és folyamatát az óvónő általában ezen kritériumok alapján tervezi:
-a gyerekek önállósági szintje alapján
– gyerekek individuálismunkája (IP), melynek lényege a gyermek önálló és aktív tevékenysége, amely a megszerzett tudás mélyítését szolgálja
- gyerekek csoportos munkája (SP),amikor az óvónő céltudatos és fokozatos ráhatással vezeti a gyerekeket az új ismeretek, készségek és tudás elsajátítására vagy mélyítésére ( 2-5 fős csoport )
- a gyerekek frontális munkája (FP),ahol az óvónő az egyforma feledat megoldásánál megtartja a gyerekek figyelmét úgy, hogy minden gyermek aktívan bekapcsolódik
-a pedagógiai folyamat szervezési formája szerint
- iskolai (ŠK) – a teremben, az udvaron, a természetben, torna
- iskolán kívüli (MŠK) – exkurziók, látogatások, aktivitás a szülőkkel
-a megvalósítás és időtartam szerint
-játék és játékos tevékenység (HČ)
- egésznapi szervezési forma (SOF)
- a kinntartózkodás alatt (PV)
A nevelő – oktató munka tervezési formája:
-heti tervezés – miközben a tartalmi egység határozza meg a tantervet. Az aktuális téma konkretizálja a tartalmi egységet, a témák az évszakok szerint vannak kidolgozva – figyelembe véve az óvoda regionális nevelésre való irányultságát.
Az óvoda napirendje :
-játékok és játékos tevékenységek
-mozgásos és relaxációs gyakorlatok (minden nap meghatározott időben)
-kinttartózkodás
-pihenés
-életmódra irányuló tevékenységek (tisztálkodás, étkezés, terítés, )
AZ ISKOLAI MŰVELŐ PROGRAM TANTERVE
LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE, ÍGY TELIK A NEFELEJCS ÉVE
A Materská škola – Óvoda, ul. Sládkovičova 2, Nesvady ,iskolai művelő program tantervének kialakítasakor elsősorban az óvoda külső és belső feltételeit vettük figyelembe.A nevelő – művelő tevékenység regionális nevelésre való irányulása összhangban van a helyi feltételekkel (társadalmi, kulturális) a helyi népszokások felelevenítésében és megőrzésében (együttműködés a Nyugdíjas klubbal, HMK és a falu kultúrszervezeteivel), miközben a tanterv a gyermek egész személyiségének fejlődésére irányul, hogy megismerje saját személyiségét, az emberek világát, a természetet, a kultúrát.
Megjegyezzük, hogy bár maximális felelősséggel terveztük az iskolai programot, ez az iskolai program egy kezdet, hogy a továbbiakban tökéletesítsük, kiküszöböljük az előforduló hibákat, melyek majd a konkrét praxisban jelennek meg,a gyermek személyiségének fejlődése és szükségleteinek kielégítése szempontjából.
Európsky referenčný rámec pre celoživotné vzdelávanie a kompetenciákat úgy határozza meg , mint a tudás, a készségek és állásfoglalás kombinációja és nyolc kulcs kompetenciát határoz meg, melyre minden egyénnek szüksége van saját fejlődése és megelégedettsége szempomtjából .Ezek a kompetenciék a gyermeknél egy keretet képeznek, mely összefügg az ő személyi fejlődésével, mint:
-az anyanyelven való kommunikáció – közvetlenül függ az egyén kognitív képességeinek kibontakozásával, a gyermek pozitív állásfoglalást alakít ki az anyanyelvéhez, képes használni a kommunikációs eszközöket (szókincs,beszédkészség )érdeklődést tanúsít a többiek iránti interakcióra,
-az idegen nyelven való kommunikáció – egy idegen nyelven történő elementáris alap kommunikációról van szó, a verbális és nonverbális kifejezésre alapoz, főképpen a hallgatás általi megértésen(megj. Fontos figyelembe venni az idegen nyelvvel való ismerkedés elkezdésénél a gyermek anyanyelvi kifejező készségét),
-matematikai kompetencia és az alap kompetenciák a tudomány és technika terén , – a matematikai összefüggések, ismeretek, jelenségek megértésének fejlesztéséről van szó, dolgok, amik a gyermeket körülveszik, problematikus szituációk megoldása által megszerzett kompetenciák elsajátítása
-digitális kompetencia – az óvodások részére készült interaktív számítógépes programok használatának képessége,
-megtanulni tanulni – az olvasás előkészítés, a matematikai képzetek terén szerez készségeket, fejlődik a kitartása különféle feladatok megoldásánál, többféle tartalommal ,
-társadalmi és polgári kompetenciák –az aszertív viselkedés elsajátításának alapjai,a személyi integritás, az öntudatra ébredés elementáris szintje, a gyermek érdeklődése a környezete iránt, a multikulturális értékek és aspektusok alapjainak elsajátítása,
-kezdeményezés és vállalkozás – a függetlenség növelése, ami az önállóságban, a játékokban megnyilvánuló önfegyelemben mutatkozik meg,
-kulturális tudat és kifejezése – a kulturális kifejezésmód alapjainak kialakulása, az esztétikai érzék és alkotókészség kialakulása a saját érzések és gondolatok kifejezése által.
A kompetenciák meghatározását relatívan kell érteni, mivel az óvodáskorú (az iskola előtti művelődés végén ) gyermek szempontjából a kulcskompetenciák alap képességeinek kialakításáról beszélünk.
A gyermek az iskoláskor előtti művelődés végén:
1. Pszichomotoros kompetenciák (alkalmasság)
– a tevékenységbe minden érzékét bekapcsolja – uralja mozgását és testi funkcióit – vágyódik és hajlandó a mozgásra – képes az alap helyváltoztató mozgásokra –használja az elsajátított mozgásos módokat új, ismeretlen és problémás helyzetekben – felhasználja a globális motorikát a természetes és mesterséges akadályok legyőzésére– kinyilvánítja grafomotorikus műveltségét – tapintatosan viselkedik a saját és mások egészsége iránt – pozitív hozzáállást tanúsít az egészséges életmód iránt .
2.Személyiségi (intraperszonális) kompetenciák
a) Az öntudat alapjai
– ttudatosítja saját identitását – viselkedésében kifejezi viszonyát saját maga és mások iránt – kifejezi érzéseit és értékeli aktuális érzelmi állapotát -felméri saját lehetőségeit és rátermettségét – magabiztosan viselkedik különböző helyzetekben –tudatosítja saját viselkedésének hatását másokra
b)Az elkötelezettség alapjai
–érvényesül figyelembe véve saját magát és másokat –megvédi magát, másokat, bettegeket,az egészségi hátrányban lévőket,gyengéket és védteleneket- érdeklődik a családi történések iránt, az óvodában és közvetlen környezetében történtek iránt
3. Szociáli (interperszonális) kompetenciák
–a világot mások szemével is nézi – környezete iránt empatikusan viselkedik– a csoportban a társadalmi elvárásoknak megfelelően viselkedik– játszik és dolgozik párban, csoportban, közösségben –a tevékenységet tervezi, szervezi és értékeli –kitart a játékban és más tevékenységben, amit be is fejez –felelőséget vállal a saját és a csoprt tetteiért –társadalmilag elfogadott módon kapcsolatot létesít másokkal és harmonikus viszonyt tart fenn velük –a konfliktusokat felnőtt segítégével vagy önállóan oldja meg– másoknak segít felnőtt segítségével vagy egyedül– elfogadja és tiszteletben tartja a felnőttek és gyerekek multikulturális eltérését –környezete iránt kíméletes
4. Kommunikatív kompetenciák
– monológust folytat, kapcsolódik és párbeszédet folytat a gyerekekkel és a felnőttekkel– különféle médiákból információkat hallgat és megért– kifejezi, kommunikálja a saját gondolatait, véleményét –szöveget, kérést reprodukál–a helyzetnek megfelelő , kreatív kommunikációs módot használ – az elsajátított tudást kommunikálja– olvasást előkészítő tudással rendelkezik –érti és megkülönbözteti, hogy némely emberek más nyelven beszélnek
5. Kognitív kompetenciák
a) A problémák megoldásának alapjai
–keresi és felfedezi az összefüggéseket az információk között, felismeri azokat, amelyek segítségére vannak a probléma magoldásában– egyedül vagy a pedagógus segítségével old meg feladatokat személyes vagy társadalmi síkon–egyszerű problémás feladatokat old meg – a játékban és más helyzetekben a matematikai gondolkodás módot alkalmazza
b) A kritikus gondolkodásmód alapjai
–összehasonlítja a dolgok, tárgyak, személyek közti hasonlóságot, eltéréseket –megindokolja a véleményét,kinyilvánítja állásfoglalását, egyszerű következtetéseket mond –spontán módon , önállóan elmondja hogy a közvetlen környezetében mi tetszik, nem tetszik neki, mi helyes, helytelen, jó és rossz a dolgokon, személyeken, álláspontokon
c)Az alkotó gondolkodásmód alapjai
– a problémamegoldásál a saját elképzelését érvényesíti –nem szokványos válaszokat vagy megoldásokat fedez fel –felfedezi a dolgok , elképzelések, gondolatok működésének módját, tudatosítja azok változását – felfedezi a feladatok megoldási algoritmusát kísérlettel és tévedéssel, vagy megadott instrukciók alapján eltávolítja a hibát
6. Tanulási kompetenciák
–kíváncsiságot és spontán érdeklődést mutat az új dolgok megismerése iránt –megfelelően használ fogalmakat, jelekt és szimbólumokat – megfigyel, vizsgál és kísérletezik –keresi és felfedezi saját tapasztalatai és tudása közötti összefüggéseket –alkalmazza a játékban, különféle tevékenységben a megszerzett tapasztalatokat és tudást – kérdéseket tesz fel és keresi a választ, mogy megértse a környező világot, jelenségeket, történéseket és viszonyokat –spontán módo tanul (saját kíváncsisága által)és tudatosan (a pedagógus vezetésével)–akaraterőt fejt ki a játékban és más tevékenységben – akadályokat küzd le a tanulásban – megtervezi és megszervezi az optimális környezetet és tevékenységet – aktív az individuális és csoportos tanulásban is – értékeli a saját teljesítményét és örül az eredményeinek, elismeri mások eredményeit –teljesíti a tanulás alapjait saját motivációja alapján – megtanul bánni a játékokkal, a könyvel, segédeszközökkel–kellő ideig összpontosít a játékra és a tudatosan irányított nevelő - oktató tevékenységre
7. Információs kompetenciák
– örül a saját maga által megszerzett információknak –az óvodán kívül is felhasznál különböző forrásokat az információszerzésre és gyűjtésre (a közvetlen környezetben lévő személyektől, gyermekkönyvekből, enciklopédiákból és újságból, a számítógép által, különféle médiákból)
A gyermekek kulcskompetenciáit céltudatos nevelő – oktató munkával fogjuk fejleszteni, alátámasztva kiegészítő aktivitásokkal (közös aktivitások a szülőkkel,a falu társadalmi és művelődési intézményeivel), projektekkel (célirányosan az enviromentális mozgásos –sport nevelésre), érdekkörökkel (idegen nyelvvel való ismerkedés – angol, számítógép, tehetségfejlesztés – rajz, tánc és dráma).
A nevelő – oktató munka mindennapi része lesz a kultúrszokások, higiéniai és étkezési, társadalmi szokások ismeretének bővítése, figelmet szentelünk a személyes higiénia alapkészségei elsajátításának, a gyermekek önálló öltözködésének és vetkőzésének.
Az iskolai művelődési program (tanterv) tíz tartalmi egységből tevődik össze , melyeknek négy témája van.A tartalmi egységek fokozatossága (rákapcsolódás) , (a tartalmi irányultság), tematikusan az évszakokhoz van igazítva, figyelembe veszi a gyerekek képességeit és fejlődési lehetőségeit, melyek összhangban vannak a teljesítményi sztenderekkel, és amelyeket a tantervben fognak a pedagógusok konkretizálni (edukációs aktivitás,játék , mozgásos tevékenység,kinttartózkodás ).
A tanterv tartalmazza – témakör (Én vagyok, Emberek, Természet, Kultúra), teljesítményi sztenderd (a művelődési területek megjelölése : P- perceptuális-motoros, S – szocio-emocionális, K - kognitív), kompetenciák- a kulcskompetenciák fejlesztésére irányul (a telkesítményi sztenderd előtti jel: K-kommunikációs, P-pszichomotoros, S-szociális, O-személyiségi, U-tanulási, I-információs, KG-kognitív), az edukációs tevékenység és játék tartalmi irányultságasa(rövid leírás)
Természetesen a gyerekekkel való praktikus tevékenység nem pontos mása az óvónő előkészületének.Mindig adódnak előre nem látott események a gyerekek vagy a pedagógus részéről is. Itt alakalmaz a pedagógus szituációs döntéshozatalt , szinkritikus módszer( a természetesség módszere ,a módszerek, elvek, célok pontosítása ),melyek alapjai Komenský gondolkodásmódjában rejlenek(pedagógiai jelenségeket és tevékenységeket a természetben előforduló jelenségekhez hasonlítja ).
